Delilah Roatz

"Várj, vagy tudod, hogy inkább mégse,
Legyen ez a mások tévedése!
Volt, ami volt, lesz, ami van,
Néha már tényleg nem értem én se.

Vagy tudod, hogy inkább mégis,
Húzom a kardot, megteszem én is.
Lesz, ami lesz, igen el nem ereszt,
Végig csinálom csak azért is."

A félvér leányzó csöpp, törékeny alkata már első pillantásra szembe tűnik. Fekete csuklyás köpenye alól, mely amúgy létszükséglet, anélkül egy tapodtat sem lép, ezüstösen csillogó, lágy, selymes hajtincsek sokasága hullik alá, ha a lány nem vigyáz.
Arca bájos, szeme nagy, enyhén mandula vágású és szürkés, néhol kékes színben pompázik.
Testalkata vékony, inkább karcsú. Kecses, könnyed mozgású. Ruhái elsősorban fekete anyagból készültek. Köpenyéhez azért ragaszkodik annyira, mert a szövet közé sárkány pikkely van varrva, mely védi a kisebb-nagyobb támadásoktól, nyilaktól.

Delilah sárkányként egészen apró, hiszen valahol a lány sárkány szemmel még igencsak fióka. Marmagassága 150 centi, ehhez arányosan idomul minden további mérete.
Pikkelye a lemenő nap bíbor vörösét idézi, míg hasán inkább kékes árnyalatú. Formája inkább rombusz, szorosan fedik egymást. Szarvak, tüskék keresztezik a pofáját, s a hátán is folytatódik, le a farka végéig, ahol egy nagyobb lándzsa fej alakját veszi fel.

Nagyon furcsa lány. Legalábbis, aki először találkozik vele, az esetek hetven százalékában ezt szűri le róla. Nem egy cserfes, csendes típus. Mindig kimondja azt, amit gondol, még akkor is, ha ez másra nézve sértő. Nagy szájú, forrófejű, hirtelen haragú, és borzasztóan a hangulatok embere. Nem igazán tudja koordinálni az érzéseit, főleg a negatívakat. Minden az arcára van írva. Olykor heves dühkitörései vannak.
Azt tanulta az élettől, hogy senkire nem számíthat, csupán saját magára. Ettől függetlenül eléggé társfüggő, de a barátait vagy a párját éppen, ha van, megeszi vacsorára. Kedves, intelligens, okos lány, de nagyon nehezen elviselhető természet.

Vészterhes éjszaka volt. A fiatal asszony, aki mindenórás terhes volt egy pincében bujkált. A fájásai már elkezdődtek. Tudta, nem sokára megszületik gyermeke, aki olyan életet élhet, amilyet ő nem. Persze ha életben marad. A fiatal lány csapzottan, a verejtéktől teljesen átázott ruhában kuporgott a kis hevenyészett szalma ágyon.
- Erre, kérem kövessen Madame Asquith! - hallatszott egy megrettent hang, majd súlyos léptek zaja következett.
- Neh! - nyögött fel az asszony, és a hasához kapott.
- Ccc... - ciccegett az idős asszony. - Hozzon vizet, törölközőt, igyekezzen! - adta ki parancsba, majd szánakozva nézett a szenvedő nőre.
- Látod, én figyelmeztettelek! Nem kellett volna bedőlnöd azzan a szoknyapecérnek Cassandra! - dorgálta meg a fájásokkal küszködő fiatal nőt, aki csak egy szenvedő pillantással válaszolt a dorgálásra.

Delilah Roatz azon az éjszakán született meg, Astrakad elit bordélyának a pincéjében. Az Aranyrózsa addig sosem látott botránnyal kellett szembenézzen. Ez a bordély volt az, melyet addig az estéig elkerültek az ilyen pletykák. Cassandra Roatz, vagyis Elsie az egyik leghíresebb kurtizán volt. Azonban a szülés majdnem derékba törte a karrierjét. Az első három hónapban nem dolgozott, addig csak a kislányával foglalkozott, mindent megkapott, amit csak szeretett volna. Később ezt mind ledolgozta, az utolsó rézpénzig mindent vissza kellett fizetnie.
Delilah korai gyermek évei eseménytelenül teltek. Nem történt semmi tragédia az életében, nem kapott családi átkot, nem verték meg, adták el. Egész boldog gyermekkora volt, már amennyire egy kurvákkal teli házban ez lehetséges. Igazából a kislány sosem szenvedett semmiben hiányt. Valaki mindig ráért, hogy vele foglalkozzon. Segítettek neki, tanítgatták ki olyan, ki olyan fortélyokra, amiből persze a kis Delilah eleinte semmit nem értett.
Talán az első komolyabb érvágás az életében tíz éves korában történt, mikor az édesanyja, egy erőszakosabb, ittas férfi miatt meghalt. Állítólag baleset volt, állítólag nyomozás indult az ügyben. Állítólag... Delilah látta. Nem volt baleset, az anyját szándékosan lökte át a falon a férfi, aki egyébként a tettét követően szintén leugrott a falról, de ez már nem segített senkin.
Delilah a Madame és a többi kurtizán nyakán maradt. Nem tagadás volt néhány kellemetlen órája a kislánynak, míg a Madame tanakodott, hogy mi is legyen vele. Végül azonban a tények gondoskodtak arról, hogy Delilah továbbra is az Aranyrózsában éljen.
Nem sokáig maradt ott. Tinédzser évei közepén ugyanis neki kellett volna átvennie az anyja helyét a lányok között. Végül is erre nevelték, erre készítették fel... és Delilah ez elől szökött meg. Astrakad városát azonban nem volt könnyű elhagyni, legalábbis külső szemmel.
Ezen a ponton mutatkozott meg a lány félvérsége. Ekkor öltötte magára a sárkány alakját, és a levegőben menekült Astrakad fehér márvány börtönéből.

A szabadság érzete teljesen új volt a lánynak. Szabad volt, azt csinált amit akart, akkor és amikor. Egészen az első éjszakáig, míg ki nem rabolták. Delilah akkor szembesült vele, hogy semmit, de semmit nem tudott a külvilágról. Eleinte koldulással tartotta el magát, utána sárkányként az erdőben vadászott, majd a húst, ami megmaradt eladta. Sok olyan helyre eljutott, ahova egyébként veszélyes lett volna  merészkedni. A régi hegyre, mely ma már csak szinte üvegnek tűnik a déli órákban, elhagyatott kunyhókba. Sok-sok kincset kacatot vadászgatott össze és adta el jó pénzért, sokszor saját kis mesét kanyarítva a kacat köré, hogy több csilingelő pénzérmét hozzon a valójában értéktelen lom.

Alakváltása után nem sokkal jelent meg a képessége, melynek köszönhetően az amúgy is visszahúzódó lány, szinte tökélyre fejlesztette, hogy ne lehessen észre venni. Puha léptek, gyors mozgás. Mindig igyekezett beleolvadni a tömegbe.
Vándorlása közben azonban nem feledkezett meg egy fontos dologról, az egyetlen élő családtagjáról: az apjáról. Falvakról falvakra járva fülelt, kutakodott, hogy vajon merre kószálhat a férfi, akinek köszönheti a létét. Talán a sok kincs, relikvia és kacatok mellett az apja kiléte, ami némi érdeklődést vált ki a lányból.

Talán eme képesség a legfontosabb Delilah számára. Ez biztosítja számára az örök életet, az azonnali regenerálódást. Bármennyire, kis apró cafatokba szedik szét, Delilah nem képes meghalni. Semmiféle mágia, világi, nem világi fegyver nem fog rajta. Ezt blokkolni sem lehet, ugyanakkor ellopni sem!
Delilahnak kilenc élete van. Ez a kulcsa a másik képességének. Külön-külön nem használhatóak!


Delilah aktív képessége nagyon egyszerű. Egy életét feláldozva bárki faját képes megváltoztatni. Ennek egyetlen egy fontos feltétele, hogy létező fajról lehet csak is szó! Nem osztogatja ingyen ezt a kegyet, hiszen saját életét adja a másikért, így ritkán folyamodik ehhez. Titkolja a képessége ezen részét.
Ez a része a képességének ugyan másolható, ellopható, de a passzív nélkül semmit nem ér.

Mivel képessége nem igazán hasznos csatákban, így Delilah kénytelen volt megtanulni fegyverrel harcolni. Mesterien bánik az íjjal, előszeretettel használja ezt a módját. Azonban nem csak távolsági harcból áll az élet, így két vívótőr is lóg az oldalán. Mind két kezével remekül bánik a fegyverrel.
Hellyel-közzel hajítókés, könnyebb kard is még barátja lehet egy közelharci összecsapás során, de Delilah nem igazán szeret harcba bocsátkozni.
Jelentős regenerációs képessége ellenére a lány igencsak ért a növényekhez, könnyen kever főzetet, kencét, bármit, ami a hasznára válik. Legyen az éppen gyógyító vagy ártó hatású.
Természetesen tud írni-olvasni. A tudományokhoz is konyít valamicskét.

- Képességét titkolja, rendszerint azt állítja, nincs is neki. Ha már félvér úgy is, akkor kellőképpen selejtesnek is adja el magát. A legtöbben elhiszik és békén hagyják.
- Anyja, Astrakad egyik elit bordélyában, az Aranyrózsában volt kurtizán. Rá is ez a sors várt volna, ha nem szökik el.
- Apja, Illuken Silden. Delilah nem tudja, hogy tud-e a létezéséről vagy sem.