Danteon

"Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra."

Masszív, tömény izomzat, még is rugalmas alkat. 196cm magasságával eléggé feltűnő jelenség, bár, ha úgy akarja, el tudja intézni, hogy eltűnjen mások szeme elől. Szakadt gúnyákat visel, legalábbis első ránézésre, ám, ha közelebbről figyeli meg láthatják, hogy nem egyszerű szövetruhák ezek. Masszív, évek sok pora által fedett bőrruha, még a csízmája is jóminőségű, de már saras kopottas utazó csizma. Terepre termett az egész külseje. Két oldalán remekbe formált erős kardok találhatók, ám ezeket köpönyegje mindig takarja. Ugyan így csízmájának szárában rejt mérgezett tőröket, esetleg a csuklója alatti részen rejtett mérgezett pengék is találhatók. Nem utolsó sorban van egy oldal táskája miben a halálos füstbombáktól kezdve, egészen a gyógyító fűvekig fellelhető sok minden.

Arca, rongyos külseje ellenére még is lágy, nem vadállatias, vagy taszítóan sebes. Körszakáll fedi száját és egy vonalban álla vonala mentén fut füléig. Haja tarkó szintig hosszú és mogyoró barna, de legtöbb esetben összefogva hordja a nagyját hátul. Szemei mélyen ülő szintén szép barnák. Ajkai ugyan vékonyak, és a komorság miatt vékonyabbak, de ugyan olyan meleg mosolyt is tudnak mutatni. Világos a bőre, de nem porcelán világos, valamint csupasz fedetlen testét számtalan kardvágás, és néhol farkas fog, vagy karom nyom ékesíti. Jeléül annak, hogy nem egy harcban vett már részt. Hangja igen mély, de, ha nevet jóízű és barátságos a kacaja.

Danteon, avagy igazi nevén Gregory egy végtelenül jókedvű és viccelődni imádó férfi. Habár aki legelőször meglátja, közel se ezt látja a masszív megtermett izmos fickón, akinek barna szemeiben a „Mindhalálig kész vagyok harcolni” fény izzik. Azonban Danteon szereti a jó történeteket, és még jobban a humorosakat. Nem egy vicces történet alapja néha ő maga. Ugyanis nem volt rest sose egy vödör vizet önteni a hűtlen férj fejére, esetleg kigáncsolni egy szoknyapecér ifjút és ezzel bele kísérve egy nagy adag tehén lepényes szekérbe. Amennyire jó kedélyű ember, ugyan olyan melegszívű is ebben a hideg világban. Ennek jelét nem egyszer kimutatta már gyermekek megmentése, vagy az ellenségén való megkönyörülés által. Sok tanítványa tekint rá apaként, és Danteon is ő rájuk lévén saját gyermekét elveszítette. A gyermekekkel, örömmel játszik az ifjakat pedig komoly felelősség tudattal okítja, esetleg tanítja.

Ám amilyen kedves és kegyes egyes ellenfeleivel, ugyan olyan ravaszdi és tud halálos is lenni. A Martinez család azon belül édesapja ravaszdisága és édesanyja eszelős, vad jelleme keveredésével képes maga mögött minden hidat felégetni. Csak, hogy eltűntesse nyomait. Egy bizonyos erdőtűz az Északi hegyek lábánál nem tudja ugyan senki, Danteon bánatára, de ő okozta. Miközben menekült pár vad vámpír elől.

Harcban sokkal inkább mondható erőteljesnek, de nem kegyetlennek. Határozott csapásai azonnal végeznek az ellenféllel, nem szenvednek sose. Pontos, precíz, és azonnali a csapása.

Gergory Martinez Folyóköznél Faydale egykori bányavárosában. Fiona és Greg Martinez 6. gyermekeként érkezett meg. Vidám, élettel teli, ám nagyon zsivány kisfiú volt. Sose volt rest borsot törni az idős munkások orra alá. Borsot szórt a lovak orra elé, illetve a marháikat megriasztotta egy csúzlival kilőtt kővel. Fivérei mindig belevitték a rosszba, de legtöbbször csak Greg volt a hibás, például a két iker valahogy „sose volt ott” amikor a bűn elkövetve lett. Nagyon is rossz gyerek volt, szülei nem győzték szidni, illetve apja adta a pofonokat neki, de Gregory feje lágya csak olyan 10 évesen nőtt be, mikor is élete első kis szerelmét szeme láttára ölte meg egy átlagos farkas.

Laura és Gregory gyermekkori pajtások voltak. Greg rajongott az egyszerű barna hajú és telt alkatú fiatal leányzóért. Mindenki más, míg kicsúfolta, Greg valósággal ordítva, nyáladzva a megveszett embert előadva ijesztett mindenkit el. Mindig együtt tervezték a közös kis jövőjüket. Greg majd katona lesz, vagy vadász, és Laura lesz a felesége. Sok-sok gyermekkel. Mulatságos, ártatlan gyermeki fantáziálás. Mikor egy nap, Laura gyógynövényekért hagyta el a város védelmét és indult meg az erdő széle felé. Greg sajnos már csak késő délután idején indult a lány után, délelőtt apjának segített, s akkor tudta meg mikor végzett a családjánál. Aggódás vad, tüzes virágja lobbant mellkasában és a vékony hangján szólítgatta a lányt.
- Laura! Lauraaa! – kiáltotta, hangosan, elnyújtottan, ám hangját csak a fák verték vissza. Mikor is egy éles sikoly csapta meg a fülét és Laura ismerős hangja.
- Segítség! Greg, segíts! – mint akit puskából lőttek ki Greg úgy ugrott át az aljnövényzeten és szelte át a kidőlt kis fatörzseket, ágakat. A sikolyba, morgás vegyült, Greg szíve vadabbul vert, mint a dobok sűrű ismétlődő zaja.
- Laura! – kiabálta, de csak morgás, vicsorgás hangja üti meg a fülét és a lány egy utolsó sikolya. Greg mire kiugrott a bozótok közül a fa tövében csak egy élettelen kicsi test pihegett.
- Itt vagyok, itt vagyok! – hajtogatta Gregory elfulló hangon, könnyes szemekkel. Laura szemei a semmibe révedtek. Oldalában egy mély harapás nyom, de a fenevad sehol.
- Laura… Nézz rám. Lura. – szólongatja síró, nyöszörgő hangon egyre vékonyabb a hangja a kisfiúnak.
- Laura… - szorongatja a lány még meleg kezét, de tüdeje már nem pumpálta a levegőt. A kicsi mellkas nem mozdult többé. A szép szürke szemek üresen néznek a fák lombjai felé. De a lány vékony ajka, halovány mosolyra húzódott. Greg mai napig nem tudja megfejteni miért mosolygott Laura. Tán angyalát, isteneit látta? Vagy csak Ő, Greg jelenléte adta neki az utolsó vígaszt? Mai napig nem tudja a választ, de a kis testet saját kezeiben cipelte vissza a városig.

18 évesen történt meg nála, hogy a városban hírhedt lett a neve. Mint jótevő. Gregory edzette testét, korán kelt, későn feküdt. Tanulmányozta a gyógynövényeket, tanulta nevüket, felhasználásukat. Laura emlékére. S eldöntötte, szintúgy aura emlékére, hogy megvédi a gyengéket, de igazságos marad az ellenfeleivel szemben.
„Senki nem születik rossznak Greg. Csak azt hiszik ez jó, muris. Ők más világot látnak. Ezért nem érdemelnek halált.”
A kardforgatást édesapja tanította meg neki, de járt tanulni a kis város helyi mestereihez is, hamar megtanult mindent, amit lehetett az egy kezes kardforgatásról. Sőt saját technikákat is fejlesztett ki, ezzel jelét adva, hogy milyen zseniális, furfangos gondolkodású ez a fiú.
Ugyan így sose felejtett elmosolyogni, nevetni. Utcai harcaiba bele venni a humort.
„Mosolyogj Greg, és mindig légy ilyen vicces.”

20 évesen fogta hát minden holmiját és indult meg Északnak, Keletnek, Délnek és Nyugatnak. Egyik Pikkelyhát-vidéki utazása során tudta meg, hogy a Martinez családnak született egy kislányuk, végre! Greg, könnyekben tört ki az örömtől. Van egy kishúga, egy fiatal 1 éves rosszcsont kishúga. Ekkor volt 27 éves, és már járt a vámpírok között, és a sárkányok vidékeit is bejárta, tanulmányozta. 27 éves korára elsajátította az ezüsttel való harcot, csapdaállítást, és a vadállatok megszelídítésének művészetét. Ekkor békélt meg múltbéli démonjával is a farkassal. Nem szelídítette meg, de megfigyelte, tanulmányozta szinte. Nem tudni a farkas miért támadt anno Laura-ra, de nem táplált többé haragot a farkas iránt. Egy élőlény az is. Látta amint védelmezi falkáját, családját, amint az anya neveli kölykeit, és látta meghalni is az ember keze által.
Önmagára ismert a farkasban, és lélek állata lett a farkas. Ugyan ezekben az években szelídített madarakat is. Első madara egy sas volt.

28 évesen történt az, hogy a vámpírok közé keveredett, fiatal és vad egyedek. Az Északi hegység tövénél, annak egy kis erdős részében futott, rejtőzködött a ragadozók elől, ám tudta, hogy nem fog megmenekülni. Sima meneküléssel nem. Sóhajtott egy fáradtat, de ravasz csapdáját már szétszórta az erdőnek nagy részén futás közben.
- Itt a vég ember – szólalt meg a vámpír szép hangján. Greg meg csuklyája alól rá nézett miközben borostás arca jobbján meggyújtott egy kis szálfát.
- Bizony, de nem nekem. – mondta a fiatal férfi és rágyújtva pipájára eldobott egy kötelet felrántotta magát a fára és az égő kis ágat elejtve a földre hullott. Abban a pillanatban lángra lobbant alatta a föld és futótűzként terjedt el az eset híre, hisz a tűz a folyékony, és gyúlékony kenő olajnak hála fellángolt. S mindent elemésztett amerre Greg elszórta a folyékony anyag nyomát. Greg a lángoló erdővel alatta állt a fa lombján és pipázva azon agyalt, miként, merre is aludjon ma éjszaka. Édesapja higgadtságát le se tagadhatná most se.

30 éves korára ért el a Piramisok völgyébe. S találkozott egy kifinomult sivatagi vadásszal. Norius volt a férfi neve, megküzdöttek, és Norius legyőzte, ám Greg is legyőzte majd nem őt. Barátok lettek az ellenségek. Norius elmesélte a Sivatagi orgyilkosok történetét is, ám azok szétválását is, lévén nem sikerült egységes vezetőt választaniuk. Így döntöttek úgy ezek a maréknyi sivatagban élő emberek, hogy szétválnak, vagy más földekre vándorolnak. Greg ezen elgondolkodott és sajnálta, hogy egy ilyen különleges technika semmivé foszlik.
- Egyesítem a gyilkosokat Norius. – jelentette ki a mélyhangú férfi, kinek arca ekkor még nem volt szakállal borított. Norius pedig bolondnak vélte ezt a férfit, ám Greg megtartotta szavát.
7 évébe telt, hogy összetoborozza, meggyőzze a szétszórt sivatagi gyilkosokat. Ám persze a gyűjtés előtt felépített egy földalatti kis várost ahova elbújhatnak a gyilkosok újra. Így lett egy maroknyi 100 fős ember nép a sivatag furcsa, rejtett lakói. Technikájukat megtanulta és tovább fejlesztette, mérgezett csukló pengékkel és a homokba ásás művészetével keverve, így a gyilkosok homokvihar nélkül is tudnak lessből támadni. A Sivatagi orgyilkosokat nem lehet felbérelni csak úgy, ritka mikor elvállalnak valamit, ám, aki hozzájuk eltalál sose beszél. Ugyanis a gyilkosok fizetségként kivágják a bérlő nyelvét. Van, hogy a gyilkosok álnéven álszemélyiséggel kereskedő utakra indulnak a világba, de leginkább a sivatagban bújnak meg. Greg támasztotta fel ezt a kis közösséget, ő támogatta az emberi orgyilkookat itt a sivatag puszatságában, és tanította őket Így lett Greg, a Danteon. Vagyis a Mester, a Sivatagi orgyilkosok Vezetője. Danteon, mestert jelent a sivatagi gyilkosok szavajárásában, de egyben rang is, hogy ő a legügyesebb, legravaszabb. Greg-nek viszont megtetszett, mint név is.

36 éves korára tovább állt a sivatagokból és visszatért a zöld mezős, erdős részekre, nem örökre hagyta el az orgyilkosokat, de kapott híreket. Miszerint született egy fia! Greg szíve is elcsábult másodjára, ám futó kaland volt. Hiszen lelke Laura után vágyakozott ennyi év után is. Ám mikor a fiát magához vette aki alig volt 5 éves, megbetegedett, és gyenge volt. Akár immáron halott anyja. Greg másodjára veszítette el azt aki fontos a számára. Ugyan ekkor egy ezüst farkas bukkant fel, és ugyan így egy ezüsthajú nő, őt keresi. Greg sejtette, hogy ez a nap is eljön. Az erdőtűz, amit gyújtott fiatal korában felemésztett egy ősi, rejtett falka lakhelyét is. Csak hallott róluk, de nem látta sose. Ám tudata mélyén ott motoszkált mindig is a tudat, hogy valamit magára szabadított azon az éjszakán. Nem csak a vámpírok örök utálatát.

Immáron 43 éves korára járja a vidékeket, gyászával, de útra kelt húgát figyelve. Sok helyen hamis nyomokat hagy maga után, és kerüli az emberek közelségét, vagy, ha közéjük megy, csuklyáját fejébe húzza. Nem meri bevallani magának, de menekül. Erős harcos immáron, ki a két kezes kard mesterforgatója, csapdák, bombák, trükkök tár százai vannak tarsolyában. Még sem elég erős, még hiányzik egy technika, amivel biztos ellenfele lehet ennek az ezüst farkasnak ki őt üldözi.

-

A két kezes fegyverforgatás egyik ismeretlen, de igazi mestere. Azon kívül remekül céloz tőrrel és találja el a repülő madarat. Ért a nyomolvasáshoz, és a vadászathoz. Napokig képes elélni a természet adta növényeken és nagyobb akár kisebb vadakon.
Olvasni tud, viszont írni már nem. A tudományok nem álltak közel hozzá, de még is szívesen hallgatott okosságokat. Ám ő mindig azt mondta, hogy „Akié az ékesszólás az gondolkodjék, akié meg az izomerő, az harcolj ék.”

- Van egy sólyma, akit Síriz-nek nevez. Tojó madár, de Síriz az ő szeme fent az égen.
- Laura maradt első és örök szerelme.
- Fiának anyjával ugyan lefeküdt, de nem igazi szerelemből. Inkább a magány ellen akart tenni.
- Fiának a Dan nevet adta, és a sírját Folyóköz környékén állította fel, Laura lelkének közelében.
- Kisebb testvérei közül egyedül July Martinez-t "ismeri" még, ha csak távolból is.