Jégszilánk

"Nem én választottam ezt az utat,
csak ez volt az egyetlen ami megnyílt nekem..."

Kellemes látványt nyújtó arccal áldottak meg, ennek megfelelően állam hegyes, mandula vágású, kék szemeket örököltem. Apró és pisze keskeny orrom alatt enyhén telt ajkam húzódik enyhe, szolid mosollyal. Alacsony, nagyon karcsú alkatom van, már-már törékenynek tekintenek és ezért alá is becsülnek. Füleim enyhén hegyesek, mit betudok apám örökségének.
Öltözetem általában fehér, világoskék szövet szokott lenni, de nem rettenek vissza a sötét színektől sem.

Egy 150 cm marmagasságú sárkány ivadék. Hosszú nyakára kecses fej illeszkedik, jég kék szemében békesség és szelídség pihen. Különös módon a hószín pikkelyeken a nyaka mentén, mint egyfajta sörény omlik az oldalára. A füle mögül két szarv ágazik el. Áramvonalas teste vékony, szinte látni bordáit, lágy részeinél olyan hatást kelt, mintha közre lehetne fogni. Félsárkányi mivoltom miatt pedig nem vagyok olyan ellenálló mint társaim, mégis több egy embernél.

Még annak idején ha tükörbe néztem egy kedves, mosolygós lányt láthattam. Egy odaadó szende gyermek, ki bármit feladott volna szeretteiért. Törékeny és naiv jellem, mit kettét törtek azzal, hogy megerőszakolt...
Azóta visszahúzódóbb, lettem. Naivságom árát megtanultam és meg is fizettem. Enyhén paranoiddá váltam, mindig mindenben a rosszat, az ármányt és az árulást keresem. Erőssé akarok válni, mind testileg, mind szellemileg. Bosszú hajt, mi szép lassan forr bennem, s nem tudhatom mi fől ki belőle.

Arraigra városában látott napvilágot ez a apró, fehér jégsárkány. Apja egyike volt a nemesek leszármazottainak, anyja pedig ember. Halandó ki talán e világ legerősebbjei. Házasságuk a faji különbségek ellenére elfogadott volt, senki nem nézte ki se a nőt, se a sárkányt.
Házasságuk amúgy is erős kötelékét pedig egy gyermekkel is megpecsételték. Mind a ketten tisztában voltak azzal, hogy gyermekük a legtöbb helyen nem élhet majd teljes életet félvérsége miatt, mégis szeretettel várták.
A gyermekáldás pedig még erősebbé tette a köteléküket. Anyja mellett jó háziasszonnyá vált, mondhatni irigylésre méltő nővé, míg apja tanácsokkal látta el a sárkány formáját és vére hatalmát illetően. Mindent megkapott amit csak kérhetett, figyelmet és szeretetet. Egy percre nem volt elhanyagolva, mégsem egy beképzelt libát neveltek ki ősei.
Hatvan éves kora környékén anyja elhagyta az élők sorát. Emberek, tiszavirág életűek és mégis, hatalmas nyomot hagyott benne. Elhagyta a várost, hiszen nem talált célt saját életének, apja pedig támogatta ebben. Cél nélkül mit sem ér az élet.
Hét évig járta a sárkányok birodalmát, kötött szövetségeket és küzdött barátok oldalán. Megtanulta kihasználni a sárkány alakjában rejlő hatalmat, képessége apró darabkáit. Ebben az időben tanulta meg kialakítani a jég karmokat.
Hetven éves kora környékén hagyta el a sárkányok birodalmát és keveredett el a kalózok birtokára, ahol rá kellett döbbennie, nem minden olyan egyszerű és könnyű. Figyelmetlen volt és naiv, szinte beletáncolt a kelepcébe, ahonnan azt hitte nem lesz szabadulás. Rabszolgaként tengette mindennapjait, egészen addig, míge egy másik félvér fel nem szabadította. Közel három év szolgaság után Khairiya Nox felszabadította, ő pedig azóta is hálával gondol a vörös félvámpírra.
Rövid utazása alatt találkozott egy vámpírral, aki leszagatta ártatlan liliomait ezzel mély benyomást hagyva benne. Ez a törés nem csak testét érintette, hanem lelkét is. Meg akarja acélozni magát.
Ugyan útjaik elváltak a vörös félvámpírral, nem is hallott sokat a másikról mégis, mikor újra találkoznak képes lenne mellé csapódni, hogy segítse a másikat és meglelje saját útját.

Talán jobb, ha az elején kezdem. A vérem sárkány felmenőmnek hála kék és jellegzetessége, hogy rettentően hideg, fagyasztó hatású. Ha egy vámpír próbálna meg inni belőlem, olyan érzése lehetne, mintha jégkását inna húzóra.

Hőmanipuláció:
Aktív/Passzív
A körülöttem lévő hőmérsékletet tudom manipulálni, ami általában fagypont alá esik. Ennek a távolságban nem nagy, alig 1,5 méteres gömb.

Hópelyhek:
Aktív
Az előző képességemnek hála a körülöttem lévő levegő víztartalmát hópelyhekké tudom alakítani, amivel vagy mint por, elvakítom az embereket, vagy hegyes szilánkként vájok a bőrbe.

Jégkarom:
Aktív
A hópelyheket jéggé alakítva ujjaim hegyére tudom módosítani, egyfajta erős karmokká, amikkel komoly károkat tudok okozni.

Még anyám megtanított írni, olvasni valamint jó háziasszonynak lenni. Harcban csupán karmaimra támaszkodhatok, így stílusom inkább ösztönös örjöngés mintsem kimért precízség.