Albion, Az Ezüst Védelmező

"Do or do not... There is no try."

Albion egy magas, jó kiállású fiatalember. Remek gének örököse, óhatatlanul is vonzza a női tekinteteket. Csak úgy mint elméje, úgy teste edzésére is nagy hangsúlyt fektet és ez meg is látszik rajta. Bőre világos tónusa tökéletes összhangban van szemei és a rövid haja ezüst színével. A nap nagy részében az ugyancsak ezüst, teljes testét elfedő páncéljában fellelhető, amiből csak a feje látszik ki. E páncél egy vörös palásttal egészül ki. Ékszereket nem visel.

Farkas alakjában egyike fajtája legméretesebb példányainak, de ez a sebességén egyáltalán nem látszik meg, sőt! A legtöbb vérfarkassal ellentétben, képes 4 lábra ereszkedni, ezáltal is növelve futó -és manőverező képességeit. Farkasként a szemei, csak úgy, mint a rövid, selymes bundája ezüst színű. Utóbbi egységes, nem pedig felemás. Ebben az alakban kardja helyett, a hegyes agyaraival és a borotvaéles karmaival harcol.

Faját meghazudtoló, nyugodt természettel áldotta meg Őt a jó maioresz. Higgadtsága fémjelzi már-már tökéletesnek mondható jellemét. Persze szó sincs arról, hogy Őt ne lehetne kihozni a sodrából, vagy valami olyasmit cselekedni, amely nincs ínyére, de jól nevelt úriember lévén, ennek aligha fog hangot adni. Nem pacifista, de csak akkor ránt kardot, ha az elkerülhetetlen és az élet kiontása, a legutolsó opció számára. Talán a hűség az a szó, amely legjobban leírja, hogy kicsoda is Ő. Miss Darcia le Mort kényelme, jóléte és biztonsága iránti elvihatottsága ékes bizonyítékául szolgál az előbbi állításra. Rendkívül megbízható, előszeretettel keresik fel Őt és kérnek tőle tanácsot vagy segítséget a le Mort kúria különböző szegletein dolgozók. Udvarias és előzékeny viselkedése megnyerő kombináció, de hogy valami negatívumot is megemlítsünk, a túlzott tökéletességre való törekvése, valamint a rend és tisztaság mániája sokak számára nehezen emészthető.

Albion Acrine nyomornedegyében született 30 évvel ezelőtt. Élete első éveit a nélkülözés jellemezte, de szülei halálával, mindez sokkal rosszabb lett. Ölsz, vagy téged ölnek meg -szokás mondani. A gyilkos egy fejadagnyi élelelmért cserébe árvátlanította el Albion-t. Az éhség mindennapos volt, de a kölyökfarkas nem adta fel, s minden tőle telhetőt megtett, hogy életben maradjon. Lopott, vagy ha az nem ment, akkor azt ette meg, amit az utcán, sikátorokban talált. A népesség szaporodott, a szegénység pedig ezzel arányosan nőttön nőtt. A végén már azért a kevés élelemért is vérre menő harcokat kellett vívni, amely eddig adva volt. Az ekkor 8 éves Albion, labáda sem rúghatott felnőtt sorstársaival szemben. Több heti étlenség után, a szervezete kezdte feladni a harcot, ám ekkor egy sorsfordító találkozás, mindent megváltoztatott. Egy hófehérhajú szépség, egy szelet kenyérrel kínálta meg Őt.

A nő - aki minden kétséget kizáróan - egy vámpír volt, újra és újra meglátogatta a nyomornegyedet és találkozott Albion-al. Noha a kölyök nem beszélt, üres, ezüst színű szemeiben hála csillogott. A sokadik alkalom után, Albion visszautasíthatatlan ajánlatot kapott: tartson jótevőjével és lakjon annak otthonában. Az elején egy kissé vonakodott, de végül félszegen rábólintott.

Új otthonában, a kúriában, többé nem éhezett. Kapott új ruhákat és a döntés jogát, hogy miként szeretné kivenni a részét a közösből. Nem kellett sokat gondolkodnia a válaszon: "életet az életért". Albion új küldetésévé, az úrnő életének védelme vált. Ehhez minden adva volt: idő, eszközök és tanárok. Az ifjú kölyök farkas meglovagolta a sorsa hullámait és a maximumot hozta ki magából.

Évek teltek el és a fiúból férfi vált. 16 évesen már nem volt ellenfele az emberi fővárosban a kardforgatásáról méltán elhíresült Albion-nak. Egy nap azonban, egy ébenfekete lovagi páncélba öltözött hölgy kereste fel Őt, kinek szaga ugyanolyan volt, mint az úrnőé. Az idegen nem más volt, mint Altair, a lovagparancsnok. Ők ketten megküzdöttek egymással és a párbaj végül Altair győzelmével ért véget. Attól a naptól fogva, Ők ketten minden nap újra és újra megküzdöttek egymással. Ez idő alatt kiderült, hogy Ők ketten nagyon is sokban hasonlítanak egymásra és mire észbe kaptak, egy új barátság szövődött kettejük között. Altair egy csiszolatlan gyémántnak tartotta Albion-t és arra áldozta a szabadidejét, hogy tökélyre fejlessze a fiú harci képességeit.

Albion jelenleg is a fővárosban, a kúriában lakik. Azt rikán hagyja el, többnyire akkor, amikor úrnőjét kíséri el annak "üzleti" útjaira.

Divine Dividing
Fizikai kontaktus révén aktiválódik. A célpont minden 10. másodpercben elveszíti fizikai -és mágikus energiájának a felét, ezen folyamat pedig egészen addig ismétlődik, ameddig annak egy jártányi ereje sem marad. Albion ezt az energiát egy rövid ideig felhasználhatja.

Half Dimension
Percenként egyszer, bármilyen mágiát negálhat maga körül.

Képességének Divine Dividing része blokkolható, a Half Dimension nem. Másolható és lopható is, de a képesség ellenszegül a "tolvajnak", hatását Ő rajta is kifejti.

- Albion nemesi neveltetésben részesült és elsajátította az olyan alapvető készségeket, mint az írás és az olvasás. Bár a rangja "Imperator", technikailag nem az.

- Nagyon okos, kiváló stratéga és mindig, mindenre van egy terve.

- Jártas az alkímiában, majd minden mérget ismer, noha egyet sem használ, mert méltóságán alulinak tartja. Ő maga immunis rájuk, lévén éveken keresztül, fokozatosan szoktatta hozzájuk a testét.

- Tehetséges és képzett kardforgató, de egyéb fegyvernemekkel is jól elboldogul. Egykezes kardja speciális, ezüst, hegyikristály, obszidián ércekből kovácsolódott.

- Páncélja nagy része e világi ércekből kovácsolódott, de (köszönet Altair-nak) pokolbéli ércekkel lett megerősítve, ezáltal az fokozottan ellenáló a különféle mágiákkal szemben.