Aramisa

"Az éjszaka a pajzsunk,
A sötétség a fegyverünk,
Az árnyak a szárnyaink."

Alacsony leány, alig 160 cm magas. Őz barna haját csapzott hatást kelthet, már ha kiengedi, de szinte mindig összefogva hordja. Kerek arcán, homlokát fedi haja, ahol megvillannak kék szemei. Arca bal felén hatalmas, ronda heg húzódik, mely felszántja alsó és felső ajkát, megállva a járomcsontjánál. Mindannak ellenére, hogy alacsony és vékonyka hatást kelt, igen ruganyos és gyors. Léptei alig vernek zajt, és könnyen foszt meg embereket-egyéb lényeket- a tálcáiktól. Kedveli a sötét öltözetet, s mindig arcába húzza sálát, ha munkálkodik.

Kis testű ordas, kinek szemei fakó kékek. Ruganyos, erős mancsokkal látta el az ég valamint tömött bundával a nyakán. Genetikai mutáció okán, fülei hosszabbak, agyarai kicsit kilógnak pofájából valamint farka rövid fajtatársaihoz képest. Sebet a pofáján a bundája elfedi. Bundája szürke, hasa alja fehér.

"Csendes. Ez az a szó ami először eszedbe jut.
Zárkózott. Igen, talán az. Vagy csak inkább magának való és önbizalom hiányos?
Kiszámíthatatlan. Az előbb még nevetett, most meg késével kergeti az ikerfivérét, mert felbosszantotta. Vagy őrült. Nem lenne meglepő.
Segítő kész és gondoskodó. Felbuktak ikerfivérével, aki megsérült. Azonnal ott termett mellette, hogy ellása sebeit.
Jó tanuló. Pár év leforgása alatt behozta azt az elmaradásg, ami közte és fivére között volt."

-Mond... mégis miért ilyen Aramisa? Miért másabb, mint te meg én? - kérdezte az apróság a mellette ülő férfiút, míg Aramisa a szomszéd helységben, ágyául szolgáló bőrön feküdt betakarózva. ~Már miért? Milyen vagyok?~ Fújt halkan a pléd alatt, enyhén megrázva fejét. S jobban fülelt, hiszen tudta, ikerfivére nem szívesen beszél a múltjukról.
-Aramisa... Aramisa-val nem voltunk mindig együtt... ugyan, együtt nőttünk az árvaházban, de egy nap őt elvitték... - sóhajtót szomorúan a  fiú, miközben a tűzre rakott egy ágat. A parázs roppant egyet a súly alatt, míg a felszálló kis parazsak elvakították a fiúkat.
~Igen... emlékszem... átkozott egy nap volt...~ Morrant magában a lány, s behunyta szemeit. Mintha csak aludni akarna, nem emlékezve arra a pár évre. Arra a napra, mikor kivették az árvaházból...
Még emlékszik... a tudatába égett az illat, mely akkor megcsapta. Rózsavíz, ibolya, akác és liliom. Ez az, amit soha nem feled és el akar kerülni. Még a sátántól is rosszabb ez az illat kombináció. Három lányt vitt magával, köztük Aramisa-t, elválasztva őt fivérétől. A nő egy városba vitte. Emeletes ház, két emeletes. A tetőtérben éltek ők, a fiatalok. S akik még abban a hatalmas házban éltek? Mély dekoltázsú nők, kiengedett hajjal. Mert a többi nő, akinek családja van, kontyba hordja, kendővel, akiknek családot szánnak, kontyba hordja, a harcosok rövidre nyírják. A szabad nők engedik kihordva, az olyanok, mint ők. Megannyi kecses mozdulat, megannyi virág szirom... négédes nevetés, buja kacaj, sokatmondó pillantások... az elején csak takarítottak. Sepertek, felmostak, ágyneműt húztak. Aztán egyre többet érintkeztek az alkohol és füst szagú másik nemmel. Simogatták őket, olykor némi borravalót adtak a fiataloknak. Majd a visszatérő kuncsaftok előtt le kellett oldani egy-egy ruha darabot. A szégyenlősség legapróbb jele nélkül. Utálta, ahogy olyankor néztek rá, utálta az alkohol szagú nevetést. Majd nekik is mély dekoltázsú, rövid szoknyákban kellett lenni. Az első vérzést követően pedig férfiak.igényeire bízták őket. Jó tanárok mellett nem lehetett volna semmi baj. De Aramisa ellenszegült, minek nyomát az arcán viseli. Az erős kovács kéz, mely a csuklójára fonódott, a penge mely hidegen mart arcába. Segélykérő sikolyai pedig nem találtak meghallgatást. A penge viszont nem maradt a férfi kezében, elvette tőle és a nyakába mélyesztette, az ablakon át távozott, mielőtt bárkinek feltűnt volna a férfi, ki saját vérébe fújt buborékokat. Nagyjából egy óra múltán beleütközött egy felemás szemű férfiba, ki azonnal megragadta és magával vitte egy lepusztult bástyába. A bástyában pedig ikerfivére várta. Aramisa talán azon a napon volt a legboldogabb. Onnantól kezdve már tanult és gyakorolt, hogy kis csapatba mihamarabb beilleszkedjen. Voltak közös portyáik a házakban, de voltak magán akciói is, melyek sikerrel fejeződtek be.

Árny lépés: Képessége, hogy akámikor ellenfele mögé tud toppanni, ha 23 méteren belűl van.Ezt kihasználhatja akár lopáshoz, akár egy kegyelmesebb gyilkossághoz.

Mesterétől megtanult írni, olvasni, a számokkal pedig igen jól bánik, mit kamatoztat a mérgek és elixírek kikeverésekor.
Mesterfokon bánik rövid tőrjeivel és a pusztakezes harctól sem kell megrettennie. A kis csapat női tagjaként - valamint nagy eséllyel farkas ösztöne okán - ő gondoskodik mindenkiről: főz, mos és takarít valamint sebeiket is ellátja gondolkodás nélkül.
Jól megy számára a lopás, betörés, zár feltörés.

•Jobb csuklóján egy nonfiguratív minta van, mely összeköti őt fivérével.
•Ha megérzi rózsavíz, ibolya, akác és liliom elegy illatát, egy pillanatra lesokkol, megzavarodik.
•A kezein több vágott seb is éktelenkedik, mit a bordélyban töltött évei során csinált magának.