Esiyae Shlordreth

"Kockázataimról és mellékhatásaimról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét."

A nőstény vérfarkas emberi formában egy méter hatvanöt centi magas körül lehet. Bár nem a magassága miatt tűnik ki a tömegből, hanem a szemei. Rendszerint a szemei az elsők, amit kiszúrnak rajta. Igéző, égkék szempár, melyet fekete szemfestékkel, rendszerint szénnel emel ki. A második, ami miatt nem egyszer már megbámulták azok a mélykék fürtjei. Még talán a vérfarkasok közül is kiemelkedik szokatlan hajszínével. Nem tudni mitől ilyen, így született.
Arca ovális, az álla vonalába elkeskenyedő, emiatt kissé csúcsos hatást kelthet az arcára tekintőnek. Orra pisze, kissé hetyke. Ajkai mindig fényesen csillognak, ami telt hatást kölcsönöz az említett testrésznek. Arca összességében akár kedvesnek is mondható, de mindig ül rajta egy kis megvető fintor, ami ront az összképen. Szemei fenyegetően villannak, ha valaki rátekint. A megvető fintoron néhány szeplő próbál finomítani - sikertelenül.
Mélykék haja két oldalt, két copfba fonva hordja, mely így is finoman telt, formás keblei alá írnek. A rövidebb tincsek szabadon keresztezik arcát, erősítve a vadabb, fenyegetőbb hatást.
A praktikus öltözetet kedveli, melyek nem hátráltatják munkájában. Egyik munkájában sem...
Három nyaklánc lóg a nyakában, valamint fülében hord ékszert. Más csecsebecsét nem tűr meg magán.

Krémszínű nöstény farkas, mely formában talán kisebb mint a legtöbb társa. A kisebb termettel járó kecsesség, és gyorsaság nem egyszer mentették meg a nőstény életét.

Esiyea roppant egyszerű jellem: a hangulatainak él. Nála még a hangulatfüggés is hangulatfüggő. Egyik percben nevet, a másikban pedig már egy tőrt szorít a nyakadhoz, hogy fültől-fülig tartó mosollyal ajándékozzon meg. Nem akar változtatni a viselkedésén, neki ez így tökéletesen megfelel. Csak saját magának tartozik elszámolással, valamit a déli törzs vezetőjének. Más előtt nem hajt fejet, maximum ideiglenesen elvisel másokat. Ha éppen úgy tartja a kedve.

Farkasvölgyben született, a déli törzsben. Hamar kiderült hogy tehetséges kisfarkas, leginkább két tőrrel harcol. Hogy mi vitte a tolvajlás és ereklye vadászat útjára? Már ő maga sem tudja. Csak ott találta magát, ahogy egyszer csak balmancsként már parancsszóra vetett végett a bolhás ebeknek, melyek szúrták a törzs vezető szemét. Esi mindenesetre nehezen viseli a tömeget, a fajtársait. Látja bennük azt, hogy ő mi lehetett volna, ha nem kóbor farkasként nő fel, és nem dobja el minden rokon. Persze a törzs felnevelte, vigyáztak rá, de valójában sose tapasztalta meg a szülői szeretetet. Ez pedig mély nyomot hagyott benne. Valami idejekorán eltört, és sose javult meg. Talán ezért is erősíti a magányos farkasok táborát. Nem sok mindent lehet tudni az életéről. Szinte nincs is élete, csak létezik. Keresi a veszélyes helyzeteket, igen ezen a ponton ki lehet jelenteni hogy adrenalinfüggő, hiszen ebben az esetben talán érzi, hogy él.

Tehát, hogy mihez is ért a karakter. Nem kell túl bonyolult dologra gondolni. Ide tartozik az írás-olvasás, olyan hétköznapi dolgok, amelyek egy középkori világban nem volt magától értetődő. Ezen kívül még ide sorolható a növények ismerete, különböző felhasználási módszereinek ismerete, például mérgek, gyógykenőcsök. De ugyanakkor itt illik megjegyezni, hogy milyen fegyveres, vagy fegyvertelen harcot ismer a karakter. Feltéve, ha ismer egyáltalán ilyesmit.

Minden olyan egyéb dolog, amit még fontos megemlíteni a karakterről, de sehova máshová nem fér bele.