Altair

"A tények a pajzsod. A becsület a kardod."

Altair egy 170 cm magas, 60 kg testtömegű, dekoratív nőszemély. Bőre sápadt, akár egy hetes kihűlt holttesté, karmazsinvörös szemei a legsötétebb éjszakákon is fényesen világítanak. Hosszú, selymes, ezüst haja van, melynek jobb oldali része, befonva csüng le a válla előtt. Általában egy vastag, lemezes, ébenfekete páncélt visel, amelynek hátulja palásttal, lábrésze pedig hosszú szoknyával egészül ki.

Démoni alakban a magassága és a testtömege sem változik, ellenben a bőrével, amely sokkal élénkebb színű lesz, s az amúgy hátközépig érő haja a térdhajlatát verdesi. Testén számos démoni motívum is megjelenik, ilyenek például a fején található szarvak, hátán pedig az 5 méter fesztávolságú, deneverészerű szárnyak. Démoni erejéből táplálkozó páncélja, Altair-ral együtt változik. Ilyenkor egy sokkal lazább, könnyedebb, démoni szövetből szőtt anyaggá lesz, amely jól szemlélteti a démon hibrid sokoldalú harci stílusát.

Altair személyisége szöges ellentéte a megjelenésének: a morcos tekintete és félelmetes harci öltözéke egy érző szívet takarnak. Mindig komoly és kimért, mosolyogni sem látták az elmúlt évszázadok során. Csak a legutolsó esetben használ erőszakot és akkor is törekszik arra, hogy minél kevesebb életet vegyen el, vagy ha az megoldható, akkor egyet se. Éppen ezért, tűrtőzteti magát és csak a legindokoltabb helyzetben használja a démoni alakját, amely képességei, az elveivel szembe mennek. Az élet érték, függetlenül attól, hogy az egy bogáré, vagy egy emberi királyé. Damarel lovagrendjéhez is azért csatlakozott, hogy a tiszti rangját kihasználva, minél több életet menthessen meg. A becsületet és a hűséget, mindennél többre tartja.

Édesanyja az irigység bűne, édesapja pedig egy ismeretlen vámpír, akik akkor találkoztak egymással, amikor a nő először átkelt a kapun. Élete korai szakaszában a pokolban, édesanyja mellett élt és edzett. Tehetséges kardforgató volt, olyannyira, hogy a nemesi "alomból" származó Hakuryuu-val is gyakran megmérkőzött. Győzelmeik száma, a mai napig döntetlen. A mágikus ereje feléledésével, kérdésessé vált, hogy melyik irányba fejlessze tovább magát, s végül úgy döntött, hogy miért kellene választania? A harcos és a mágus ösvényét is egyaránt járni óhajtja, s ezért, megtalálta a megfelelő módszert ennek kivitelezésére. Testét manipulálva, tökéletes porhüvellyé képes azt formálni mind kardforgatáshoz, mind pedig mágikus erő használatához.
100 év körüli lehetett, amikor Altair legelőször elhagyta a poklot. Az emberi világ, teljesen újszerű volt számára. Az életeknek mind a száma, mind a minősége teljesen más volt, mint amit addig megszokott. Az Őt körülvevő környezet... élt és lélegzett. A különféle növényektől kezdve, az egészen apró állatokig, minden. Az addig is tekintélyesnek mondható mágikus ereje - amely mások életerejével táplálkozik -, ugrásszerű növekedésnek indult. Ám ezzel egyúttal... kénytelen volt el is folytani azt. A halandó világ, nagyon erős pozitív első bonyomást gyakorolt rá, s már ekkor eldöntötte: megfogja óvni azt, kerül amibe kerül. Az elkövetkezendő 100 évet azzal töltötte, hogy a kontinens minden egyes apró zegét-zugát bejárta és új ismereteket szerzett. Mindig nyitott szemmel járt, semmi sem kerülte el a figyelmét. Harci tudásával megszámlálhatatlanul sokaknal segített, fajtól függetlenül. Lehetett szó, akár egy falut háborgató szörnyeteg legyőzéséről, népcsoportok közötti belső és külső viszályok elsimításáról, vagy akár kis macskák lementése magas fák tetejéről. Hamar híre ment Altair-nak és az önzetlen cselekedeteinek. Ám egy nap minden megváltozott. Szörnyű csapás rázta meg a világot. Egy robbanás, amely tucatnyi fajt radírozott le a térképről. Ami pedig a robbanás után következett... mindennél rosszabb volt. Anarchia és féktelen pusztítás. Altair ezt látva, úgy döntött, hogy a céljainak legmegfelelőbb faj mellett állapodik meg és azok élén harcolva, véget vet a háborúknak. Ez a faj, az ember volt. Amikor legelőször besétált Damarel-be, az emberek megpróbálták Őt megölni, de nem számított hányan támadtak rá, egyetlen karcolást sem tudtak rajta ejteni. A legkisebb gond nélkül eljutott a mindenkori kormányzó épületéig, színe elé járulva pedig, felajánlotta neki a szolgálatait. A halandó férfi egy cseppet sem volt meglepődve a démon hibrid láttán, sőt, arca félmosolyra húzódott. "- Rendben van. Légy hát a kardom, Altair. -" Tette hivatalossá a paktumot kettejük között. Így vált hát Altair az emberi faj zsoldosává és rövidesen a hadsereg kapitányává.

Vámpír alak
Az esetek 99%-ban használt alakja. Erő, ügyesség, gyorsaság... semmiben sem szenved hiányt. Egy ébenfekete páncélt visel, amely a pokol válogatott érceiből kovácsolódott, s a saját démoni mágiájával van átitatva. A páncél fizikai és mágikus támadásokkal szemben is megvédi Őt, de fontos megjegyezni, hogy eme védelem nem 100%-os, hanem csak 50%. Ha a pajzsát is használja, ez az érték a 75%-ot is elérheti. Értelemszerűen, a gyengébb támadásokat teljesen kivédi.

Démon alak
Altair harci alakja. Nem szereti használni, mert a pusztító ereje felett még Ő neki sincs uralma. A páncélja eltűnik, de cserébe egy passzív démoni-energia mező jön létre körülötte, amelynek a hatósugara 25 méter. Ezen 25 méteren belül minden energia forrást elkezd magába szívni, legyen az élő, vagy élettelen. Ha egy halandó ember akárcsak 1 másodpercre is túl közel merészkedik, a teste olyanná válik, mintha 1000 évet öregedett volna. A mező, a különféle mágikus támadásokat is felemészti: kiszívja belőlük az utolsó csepp energiát is. Az elszívott energiát felhasználhatja regenerációra és támadásra is egyaránt.

Altair 3 módon ölthet démoni alakot
1., Önszántából átalakul.
2., Teste súlyosan megsérül, s a vámpír regenerációs képességei nem elegendőek.
3., Elveszíti a kontrollt. E kettő esetben a testét, vagy az elméjét korlátozó, illetve befolyásoló mágia megtörik, s a továbbiakban immunis lesz rá.

Respira, a démoni kard
Altair ében fekete pengéjű kardja. Csak úgy, mint a legtöbb démon hibridnek, úgy az Ő kardja is egyedi, személyre szabott képességgel bír. Csak is és kizárólag démoni alakban aktiválhatja ezt a képességet, amely az Ő, saját képességével van harmóniában. Ha elegendő energiát szív el a környezetéből, a kard pengéje felizzik és egy sötét, egyre terebélyesedő ködöt idéz meg. A köd maximális hatósugara 100 méter, s amihez csak hozzáér, az elrohad. Úgy is mondhatjuk, hogy a hátralevő élettartalmat semlegesíti.

Altair kiváló kardforgató, de ezen képzettségének teljes potenciálját, vámpír alakjában képes kihasználni. A királyi hadsereg egyik nemes tisztjeként, a pusztakezes közelharcot is magas szinten műveli. Előbb említett rangja velejárója, hogy mind olvasni, mind pedig írni jól tud, ezenkívül szabadidejében sem rest az élet más területein is képezni magát, egyik legkiemelkedőbb effajta képzettsége a főzés tudománya.

-