Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi átlépö
Név:

Jelszó:



Oldalunk himnusza
A Fórum itt kettészakadt, törvény az nincs, csak akarat!
Két Tagunk folyton harcban áll, középút nincsen, ez szabály!

Hogy legyek bölcs és józan én, egy hordó lőpor tetején?


Rómeó és Júlia - Verona
Kocsma
Friss nyomok
Falkatagok min. 2
xy
Szomb. Jan. 08 2022, 14:02
Tisztás
xy
Csüt. Jan. 06 2022, 17:34
Bella
Bella
Szer. Jan. 05 2022, 14:27
Függőhíd
xy
Hétf. Jan. 03 2022, 12:24
Elkészültem
xy
Csüt. Dec. 30 2021, 23:31
A hónap posztolói
xy
Függőhíd QG2vQ5HFüggőhíd UwZI243Függőhíd Z768knU 
Sangria
Függőhíd QG2vQ5HFüggőhíd UwZI243Függőhíd Z768knU 
Hircine
Függőhíd QG2vQ5HFüggőhíd UwZI243Függőhíd Z768knU 
Tiberius Theunissen
Függőhíd QG2vQ5HFüggőhíd UwZI243Függőhíd Z768knU 
Bella
Függőhíd QG2vQ5HFüggőhíd UwZI243Függőhíd Z768knU 
A hét posztolói

Függőhíd

 :: Világunk :: Határmenti vidékek Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Pént. Dec. 27 2019, 12:59
--
Admin
Admin
Nyomok :
454
Vándorlás kezdete :
2019. Dec. 03.
https://blackmoonfrpg.hungarianforum.com
Vissza az elejére Go down
Csüt. Dec. 30 2021, 19:29
Egy túra egy baráttal

Jó kis tavaszi délután két farkas elment sétálgatni, és kis időre ketté váltak, eközben az egyikük felfedezett egy függő hidat, amit eddigi életében még nem látott.
-Hú, mi ez?- nézte furcsálkodva a hidat, körbe szaglászta, hogy mi lehet megpróbálta, rá rakta a lábát, próbálgatta, hogy mi lehet, majd mikor rá érzett, vidáman át futott rajta, meg vissza, és élvezte, ahogy leng, majd elkezdett rajta ugrálni, és nézte, ahogy hullámzik végig a függőhíd, majd a háttérből meg hallott egy ismerős hangot-Gyere el onnan, le szakadhat, menjünk haza!- szólt a hang kicsit ijedten, de szigorúan, a "kis" kölyök meg szomorúan engedelmeskedett, és csöndben elindult az "idősebb" társa után.
xy
xy
Nyomok :
17
Vándorlás kezdete :
2021. Dec. 27.
Vissza az elejére Go down
Csüt. Dec. 30 2021, 21:12
Kicsi farkas nagy bajban ~ Ran

A nagy nemes úr maga se tudta volna meg mondani, mit is keres az erdő ezen részét. Ő váltig büszke volt arra, hogy ő nem rabol lényeket, hogy rabszolgáivá tegye őket. Azonban két hete olyan gyér volt a felhozatal, hogy a nemes úr úgy döntött még is szerencsét próbál. Hátha még is valakit sodor a szél az útjába, akit némi csellel, rá tud venni...
A férfi felnevetett, és a lovat kissé visszafogta, hogy ne ész nélkül vágtasson bele a világba.
Csak későn vette észre a férfi, hogy némileg nagyon eltávolodott a biztonságos, de semleges övezettől. Tiberius kissé elhúzta a száját, majd végül megvonta a vállát. Úgy is halhatatlan a maga fura módján.
Tovább ahogy sétált a sötét erődben hangokra lett figyelmes. Homlokát ráncolta az úr, és közben azon gondolkodott, hogy vajon beszédet hall, vagy épp inkább kutya ugatásra emlékezteti a hallott hang.
- Na jó, ezt megnézem magamnak - motyogta a lovának, akit egyébként ki is kötött egy fához, majd a hangok irányába indult el.
A függő híd azonban jobban lekötötte a figyelmét, mint az ott álló alakok. Tiberius azon gondolkodott, ha pont most szakadna le a híd, akkor mennyire mélyre zuhanna, és a szakadék vajon milyen területre is vezetné őt el? Kár, hogy egyébként nem volt nagyon felfedező kedvében, így inkább csak leült, és várt, hogy a titokzatos alakokat ki tudja szúrni a bokorból, ahol egyébként a férfi rejtőzött.
Tiberius Theunissen
Tiberius Theunissen
Nyomok :
184
Vándorlás kezdete :
2020. May. 01.



Tiberius

Theunissen
Vissza az elejére Go down
Csüt. Dec. 30 2021, 21:27
A kicsinek kinéző farkas unottan ballagott aggódó barátja után, hazafele. Hiába is a 500 évével, még mindig kíváncsi, és folyton fülelt, barátja fiatal volt, de mivel nem mondta el neki, hogy mennyi idős, és fiatalabbnak nézett ki, mint a társa, ezért hagyta, hogy ő figyeljen rá, így legalább volt ideje a külső tényezőkre figyelni. De természetesen, ahogy általában szokta, a sárkányszárnyát elrejtette, barátja elől, ezért nem nézett rá rossz szemmel, pedig azt szokták, és emiatt is van az, hogy csak nagyon kevesen tudnak eme titkáról.
Meghallott egy kis neszt-Te is hallottad?-kérdezte barátját érdeklődve, hátha hallott valamit.-Nem.- felelte furcsálva, hisz ő nem figyelt annyira.-Mit hallottál?- kérdezte most már kicsit kíváncsian.-Valami neszt, nem nézzük meg?-érdeklődött barátja felől, hátha felcsigázta.-Jó, nézzük.- ment bele viszonylag könnyen az úgy szint farkasalakban lévő társa, miközben a levegőbe szimatolt, hogy csak a szél miatt hallhatott neszt "kis" barátja, vagy tényleg lehet ott valami.
-Te is érzed, nem csak mi vagyunk itt...-hátrált meg egy kicsit az idősebbnek kinéző farkas. Ran is beleszagolt a levegőbe, érezte, hogy nem csak 1 hanem több új illat is van, és azt is érezte, hogy préda szaga van, de azt tudta, hogy nem itteni állaté.-Igen, érzem, legyünk óvatosak, ilyet még nem éreztem, vagyis de, csak nem annyira ismerős.- jelentette ki barátjának a tényt.-Mindenképpen óvatosnak kell lennünk.- jelentette ki mostmár behúzott farokkal a fiatalabbik farkas.-Óvatosan nézzük meg, mert engem érdekel.-Jelentette ki Ran, majd szépen lassan, csöndben el indultak megnézni, hogy mi lehet ez a fura illatú élőlény.
Ahogy közeledtek, kezdték kivenni az illatokat.-Ez egy ember, és egy fura szagú ló- jelentette ki suttogva Ran.-Felszerelés van a lovon, azért van fura szaga- ismertette az illatot barátja halkan.-Ja, hogy úgy!-tetette magát tovább Ran, természetesen csak suttogva, nehogy elzavarja az illetőt, akit meg akartak nézni maguknak.-Halkan, csak jelelve közelítsük meg szerintem, nehogy bajunk legyen belőle- Szólt Ran barátja szigorúan, de még mindig suttogva.
xy
xy
Nyomok :
17
Vándorlás kezdete :
2021. Dec. 27.
Vissza az elejére Go down
Szomb. Jan. 01 2022, 14:17
Tiberius meglapult a bokorban. Így szépen elé tárult a kép, hogy két farkas makogva, morogva társalog. A férfi felsóhajtott, hiszen így felesleges volt a fáradozása. Farkas neki nem kell. Nem tart igényt kutyákra.
Tiberius ettől függetlenül nem állt fel, hogy elmenjen. Ösztönei úgy súgta, hogy még maradjon. Talán még valami érdekes kisülhet ebből a találkozásból. Néhány apró kavicsot vett fel a földről, majd arrébb lopakodott a férfi, közel a függőhídhoz és rádobta.
A baljós csendben a kavicsok szinte fülsértő zajjal pattogtak a korhadt léceken, hogy néhány másodperc múlva a szakadékba potyogjanak. Tiberius kíváncsi volt, hogy az érdeklődve szimatoló farkasok erre miként reagálnak. Bár néhány másodperccel ezelőtt még azt gondolta, hogy neki nem kellenek, de a kisebbik igen csak érdekes bundával rendelkezett. Tiberius pedig úgy döntött, hogy haza fogja vinni. Noha ehhez jelenleg nem volt nála semmi szükséges felszerelés... De a lova nyeregtáskájában lapult kötél. Maximum azzal oldja meg, hogy hazacipelje. Ayarel úgy is akart magának egy házi állatot. Na, most megkapja.
Tiberius roppant büszke volt magára a terve miatt.
Tehát, miután ezt így szépen kigondolta, nem maradt más hátra, minthogy kivitelezze is a tervét.
Ennek érdekében pedig a nemes úr nem maradt rejtve, hanem előlépett a bokorból.
- Helló kicsik - köszönt lágyan a férfi, kezeit felemelve mutatva, hogy nincs semmi ártó szándéka. Legalábbis... hát nézőpont kérdése...
- Hát ti? - guggolt le a férfi és egyik kezét maga elé nyújtotta, mintha csak lett volna nála valami nasi. Próbált barátkozni, barátságosan viselkedni, hogy valami bizalmat alakítson ki a farkasokkal, hogy utána grabancon ragadja őket, vagy legalábbis az egyiket és hazavigye. Zseninek tartotta magát a terve miatt.
Tiberius Theunissen
Tiberius Theunissen
Nyomok :
184
Vándorlás kezdete :
2020. May. 01.



Tiberius

Theunissen
Vissza az elejére Go down
Szomb. Jan. 01 2022, 18:25
A két farkas a hang fele kapta a fejét, amerre Tiberiusz dobta a kovet. Ran lefeküdt, és a fülét bizgerálta, túlságosan fülelt, és fájt a fülének a hang, de szerencséjére társa is hasonlóan reagált, így nem bukott le hibridségével.
Majd észre vették hirtelen maguk elött az embert, aki kedvesen próbál velük beszélni, és nem akarja el ijeszteni őket, de nem igazán mertek közelebb menni, nem annyira szoktak emberre vadászni, pedig megtehetnék, úgy, ahogy hasonló társaik szokták, de most inkább féltek, mint, hogy harciaskodni akartak volna. Mind a ketten a helyükön maradtak, nem mozdultak, Ran az illatából érezte, hogy nem igazán jó szándékú, ezért elkezdett rá morogni, meg vicsorogni, de idősebbnek kinéző társa ezt nem érezte, hisz tapasztalatlanabb volt, így ő félre fordította a fejét, hogy érdekli, amit mond nekik az ember.
Ahogy észre vette társát, hogy higgadtaban kezeli a hejzetet, ő is megpróbált le nyugodni, de az elöbb felvett védekező pózban maradt, habár már a morgást, és vicsorgást abba hagyta, de még mindig nem mert megbízni az emberben.
Barátja, aki eközben leült, és oldalra fordítgatta a fejét, és fülelt kezdte Ran-t is lenyugtatni, így már lassacsján ő is felvette a nyugodt, de továbbra is álló pozíciót, és nagyon figyelt, készenlétben ált bármely pillanatban megmozdulni, ha az ember akár egy rossz mozdulatot is tesz ráugorhasson, habár ezt nem mutatta, hisz az évek során megtanult eléggé jól kölyköt tetetni, illetve pár más dolgot is, szóval szépen lassan ő is elkezdte félrefordítani a fejét, hogy hátha meg tudja, hogy mit akar az ember, de esze ágában se volt követni, ha elindul, illetve barátját is vissza fogná, ha utána indulna, legalábbis egyenlőrre. Barátjának viszont nagyon tetszett az illető illata, és még a farkát is el kezdte csóválni, hátha mondjuk meg simogatja, habár ő se tervezte, hogy meg adja neki magát, tehát csak a hátát hagyta volna, a szülei szerencséjére úgy is sokat vakarják a hasát.
Ran gondolt eggyet, megböjte társát, aki erre oldalra forfult, majd Ran megmozgatta a fülét jelezve, hogy szerinte miadta volt az a nagy zaj. Majd a levegőbe szimatolt, alig feltűnően, és a ló szaga irányába bökött alig észrevehetően, amiből társa megértette, hogy van egy lova, és nem biztos, hogy jó ötlet, ha megbízunk benne, és így abba hagyta a fark csóválást, Ran meg nyugtázta, hogy vette az adást, és tovább tetette, hogy érdekli, úgy, mint barátját, hogy mit akar az ember.
xy
xy
Nyomok :
17
Vándorlás kezdete :
2021. Dec. 27.
Vissza az elejére Go down
Vas. Jan. 02 2022, 19:44
Tiberius nem igazán mutatta, hogy nagyon meghatotta volna, hogy a két farkas közül a kisebbik kissé bizalmatlanabb volt. Habár a férfi tapasztalatai szerint, a kölykök kevésbbé félénkek, rendszerint ez sodorja őket bajba.
A nemes úr még mindig nem adta fel ennek ellenére a barátkozást. Jól láthatóan tartotta a kezeit, majd törökülésbe ült le a földre a két farkas elé.
Összevont szemöldökkel reagálta le a fiatalabbnak tűnő példány morgását.
- Hó, hó csak nyugalom, nem akarlak bántani - mondta, s bár alapvetően befogni tervezte volna a kicsit, de ténylegesen nem akarta bántani. Igaz a bántás jelenleg megint relatív, hiszen egy szabad élőlénynek, már a befogás is fájdalmas lehet, hiszen megfosztják a szabadságától.
A férfi megkockáztatva azt, hogy hamarosan néhány farkasfog mélyed a valamely tagjába matatni kezdett a ruhái zsebeiben. Kellett nála legyen szárított hús. Amikor megtalálta oda nyújtotta a farkasok elé.
- Nyugalom, nincs benne semmi rossz. Étel, falni való - mondta a férfi és ezt bizonyítva egy kis darabot leharapott a húsból és jóízűen rágni kezdte. - Na? - mosolygott a farkasokra. Igazából ahogy itt ült, furcsa békességet érzett. Lehet többször kéne kijönnie az erdőbe?
Békés merengésének ideges patadobogás vetett végett. Tiberius letette a húst a földre és felállt. Ez az ő lova volt. Megismerte a hangját. Ám arra nem számított, hogy az állat ész nélkül, tébolyult félelemmel a szemében ront ki az erdőből a híd előtti apró tisztásra, és nem nézve semerre bevágtat a szakadékba.
A levegő szinte megfagyott. A néma csend, mely eddig is megvolt, most még nyomasztóbbá vált. Tiberius lassan felállt, kezét a kardja markolatára tette, lassan kihúzta a hüvelyből és meredten nézett bele a sötétbe. Vajon mi űzte ki a lovat, hogy esztelenül a szakadékba vetette magát?
Tiberius Theunissen
Tiberius Theunissen
Nyomok :
184
Vándorlás kezdete :
2020. May. 01.



Tiberius

Theunissen
Vissza az elejére Go down
Vas. Jan. 02 2022, 20:10
Ran figyelte az embert túl nyugodtan kezelte a helyzetet, majd belenyúlt a zsebébe, és húst vett elő, mintha direkt találkozni akart volna velük, mivel még a nap során nem igazán ettek, ezért eleinte bátortalanul érdeklődtek a hús után, majd mikor beleharapott az ember, és meg ette Ran sem bírta ki, hogy ne csóválja a farkát, és kezdjen a hús felé nyúlni.
Erre ezt a viszonylag nyugalmasnak tűnő pillanatot megzavarta a bokorból előugró, majd öngyilkos kísérletet véghezvitt ló, a dobogást már eléggé régóta lehetett hallani, de az nem is zavarta a két farkast, hisz van ilyesmi sokszor a környéken, habár általában őz csordák adják ki közösen ezt a hangot, nem egy ló magában.
Az ember amint lerakta a húst, és felállt, majd kardjához nyúlva körbenézett, a két farkas gyorsan elcsente, és meg ette a húst, majd szimatolni kezdett, hogy mi lehet az az ok, ami miatt a ló öngyilkos lett.
Mind a ketten igyekeztek kiszimatolni, de a pasas izzadságszaga ami a hirtelen pániktól keletkezett rajta el nyomott minden szagot, így a két farkas fülelni kezdett, hátha megfejt valamit azzal, de pár a távolban lévő neszen kívül nem igazán éreztek mást, és mivel nem bántotta őket az ember, ezért csak pár lépést hátráltak, hogy könnyebben el tudjanak futni, ha kell, de nem mentek el, hátha segíteni kell neki, legfőképpen Ran volt ezen az állásponton, habár tudta, hogy akkor felfedi az ember előtt is, és a társa előtt is a hibrid kilétét, de legalább megvédheti őket, és nem lesz bajuk, habár barátja lehet meg utálja titkolózása miatt, de mivel meg menti, így talán nem fogja megutálni.
xy
xy
Nyomok :
17
Vándorlás kezdete :
2021. Dec. 27.
Vissza az elejére Go down
Hétf. Jan. 03 2022, 11:23
Tiberius még mindig nem nagyon tért napirendre a lova rémült utolsó vágtáján. Magában viszont hálát adott, hogy nem Aventurint nyergelte ma fel, mert valószínűleg, akkor jobban járna, ha a lova után ugrana a szakadékba. A pokol is kéjutazás egy nő haragjához képest. És abban Tiberius biztos volt, hogy kasztrálta volna Brithany, ha Aventurinnak valami baja esett volna.
A farkasokra most nem sok figyelmet szentelt a férfi, hiszen bármi is riasztotta meg a lovat, az bizonyosan egyre közelebb került hozzájuk.
Mikor a bokrok megrezzentek, Tiberius halálra felkészülten lépett egyet előre, hogy majd ő leteríti a bestiát. Bármi is legyen az.
- Jajj ne - nyögött a férfi. - Már megint egy ilyen dög - sóhajtotta, és néma fohászt eresztett el, hátha kóborol erre egy macska hibrid, aki a dühödt vadkant le tudja teríteni. Egyébiránt a vadkan szemmel láthatóan még csak egy kölyök volt. Erre utalt a köbö egy-harminc magassága. Volt már otthon egy ilyen példánytól egy agyara, úgy látszik, ma lesz még egy.
- Menjetek. Sicc - próbálta meg elhessegetni a két farkast a férfi. Egy ilyen bestiának a két farkas csak előétel lenne. A vadkan ebben a pillanatban kiugrott a tisztásra, ahol vérben forgó szemekkel mérte fel az előtte állókat. Röfögése hátborzongatóan hangzott, nyála fröcsögött, a bestia pedig a lábával a földet kaparta, mely mély barázdákat vésett a földbe.
- Támadni készül - jegyzete meg Tiberius. Gondolkodott. Nem volt semmi nála, amivel esetleg meg tudta volna zavarni a dögöt. Remélte, hogy a két farkas hallgat rá, és elfut.
- Oké, ha nem halok most meg akkor sose - nevetett erőltetetten a férfi, és elindult hátrálva a függőhíd irányába.
Tiberius Theunissen
Tiberius Theunissen
Nyomok :
184
Vándorlás kezdete :
2020. May. 01.



Tiberius

Theunissen
Vissza az elejére Go down
Hétf. Jan. 03 2022, 12:24
A két kölyök nem igazán értette, hogy miért mondja az ember, hogy sicc, azt a macskáknak szokták, és amúgy is védtelen volt.
Ahogy a két farkas rá jött, hogy az egy vattkan, picit lenyugodtak, hisz ilyennel már találkoztak többször is errefelé, és mivel általában többen vannak nem igazán szokott rájuk támadni, de most sem tartottak tőlle, hisz ha akartak tudtak gyorsabban mozogni nálla, és ez csak egy fiatalabb példány, így nem tartottak tőlle, hiszen simán le tudják győzni, ha nagy lenne, lehet neki iramodott volna Ran barátja, de Ran akkor is maradt volna, hisz a képességével simán legyőzi a nagy vadkant is, max a tetetés kedvéjért futott volna el.
Amint látták, hogy az ember hátrál egymásra néztek, majd az ember elé áltak, és jelezve a vadkannak, hogy nem félnek tőlle rá mordultak, és  viszonylag lassú lépésekkel közelíteni kezdtek az állat felé.
Mivel az nen tántorítot, nem ilyedt meg tőllük, így párat vakkantottak, és még pár lépést közelítettek felé, de a vadkan erre sem reagált sokat, ő sem tartott tőllük, hisz csak ketten voltak.
A két farkasnak elég volt egy jelzés az állat felől, hogy nekik fog ugrani, és mind a ketten rátámadtak, Ran figyelt a társára is, aki éppen egy pillantást vetett a mögöttük állóra, de így nem vette észre, hogy a vadkan éppen ránéz, és kiszemelte magának, hogy meg öli, amíg nem figyel, de szerencséjére Ran gyorsabban reagált...-Vigyázz!- kiáltotta már kicsit felnőttes hangjával, hisz ilyedtében erre el felejtett figyelni, és igyekezett vissza terelni a vadkan figyelmét magára. Szerencsére társának ez a hirtelen hangváltozás nem tünt fel, és viszonylag gyorsan reagálta le a helyzetet, így bem esett baja. És így folytatták a harcot a vadkannal.
xy
xy
Nyomok :
17
Vándorlás kezdete :
2021. Dec. 27.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Vissza az elejére Go down
1 / 1 oldal

Ugrás :
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Világunk :: Határmenti vidékek-